Főoldal - Utazás - Élménybeszámoló - Törökországi élmények III. rész - Demre
Törökországi élmények III. rész - Demre
Távolodjunk el a tengerparttól és tegyünk egy kirándulást az ország belsejébe.
(6).png)
Meg sem állunk Demréig. Demre, régi nevén Myra, Szent Miklós püspökségének helye.
Mürai Szent Miklós (Patara, 270. március 15. – Myra (Mira, Müra), 343. december 6.) Myra püspöke, a katolikus és a görögkeleti egyház szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában minden nehéz körülmények között élők védőszentje Oroszországban, Görögországban és Szerbiában, a pálinkafőzők, Magyarországon Kecskemét védőszentje. Életéről több legenda ismert, ezekből alakult ki a Mikulás személye is.
(12).png)
Megdőlni látszik, azaz elmélet, hogy a demrei bazilikában látható szarkofágot (a fotón) kalózok feltörték és Szent Miklós földi maradványait Bariban helyezték örök nyugalomra. Ugyanis napjainkban régészeti feltárások során a bazilika mozaik padlózata alatt talajradar segítségével megtaláltak egy sírkamrát, melyet a szentéletű püspök nyughelyének gondolnak.
(12).png)
Freskók a Szent Miklós bazilikában.
(7).png)
(13).png)
Az 1920-as évekig görög lakossága volt Demrének (Myra). 1923-ban aztán a Görögország és Törökország közötti lakosságcsere részeként lakói Görögországba költöztek. A térségben elhagyott görög falvak feltűnően emlékeztetnek erre az exodusra. Az elhagyatott görög házak még mindig láthatók Demrében és Kalkan, Kaş és Kaya régióban, görög szellemvárosokként. A régió ma népszerű a turisták, különösen a keresztény zarándokok között, akik itt Szent Miklós sírját látogatják meg.
(13).png)
A környék megélhetése az idegenforgalom fellendülésének kezdete előtt az 1980-as években főként a mezőgazdaságtól függött, ami ma is fontos. Demre környékén gránátalmát és citrusféléket termesztenek, és mostanában nagy mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget nevelnek az üvegházakban.
(8).png)
Mikulás Demre főterén.
(14).png)
Myra Törökország egyik legérdekesebb és legszebb régészeti feltárása. A sziklafalba vájt sírokat már az antik görögök érkezése előtt a falba vájták a termékeny folyóvölgy ókori lakói - a görögök pedig egy szépen megmaradt színházat hagytak az utókorra.
Ez egy óriási kuriózum! Mégis Törökországot járva az volt az érzésem hogy ezeket az ókori örökségeket nem kezelik helyükön eléggé! Itt Myrában is fontosabb a fóliasátor, a termés, mint ez a csodálatos világszám!
(14).png)
Myra volt az ókori Lycia tartomány hat legfontosabb városának egyike, Xanthos, Patara, Olympos, Pinara és Tlos mellett.
A feltárt leletek alapján biztosra vehető, hogy a város múltja már a görög-római időknél jóval korábbra vezethető vissza, mert a kutatások szerint Myra külső védőfalait az időszámításunk előtti 5. században emelték.
(9).png)
Az időszámításunk előtti 4. században lett Myra Lycia római tartomány fővárosa. A város jelentőségét mutatja, hogy a római idők után is tovább tudott fejlődni, így évszázadokon át a vidék legjelentősebb központja maradt. Myra végső vesztét a muszlim behatolások mellett sorozatos földrengések és áradások okozták. A látogatók e dicső múlt emlékeit kereshetik fel, ha Myrába (Demre) ellátogatnak.
(15).png)
(15).png)
(10).png)
Közvetlenül a sziklasírok mellett található egy római színház is. 38 sorában 11 ezer néző foglalhatott helyet. A színháznak remek az akusztikája.
(16).png)
A színháznál folyamatos a régészeti feltárás.
2020 JÚNIUSA ÉS OKTÓBERE KÖZÖTT A SZÍNHÁZ EGYES RÉSZEIT TÁRTÁK FEL, AMIKOR EGY MÁSODIK, KISEBB SZÍNHÁZAT TALÁLTAK A RÓMAI MARADVÁNYOK ALATT.
Mint kiderült, a legrégebbi szerkezet a hellenisztikus időszakra, Nagy Sándor halálának pillanatáig nyúlik vissza. A szakemberek a színházban váratlanul szétszórt terrakotta figurákat találtak.
Mintha az ókori Myra lakói támadtak volna fel és érkeztek volna vissza egy időgépen át a jelenbe, napjainkba. A 2100–2200 éves figurák között találtunk halandó férfiakat és nőket, valamint olyan isteni alakokat, mint Artemisz, Héraklész, Aphrodité, Leto és Apolló, de egy nőt és egy gyermeket, egy fiút gyümölccsel, valamint egy lovast és egy nőt is ábrázolnak.
(11).png)
(17).png)
Vissza kell mennem Myrába!!!
Mürai Szent Miklós (Patara, 270. március 15. – Myra (Mira, Müra), 343. december 6.) Myra püspöke, a katolikus és a görögkeleti egyház szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában minden nehéz körülmények között élők védőszentje Oroszországban, Görögországban és Szerbiában, a pálinkafőzők, Magyarországon Kecskemét védőszentje. Életéről több legenda ismert, ezekből alakult ki a Mikulás személye is.
Megdőlni látszik, azaz elmélet, hogy a demrei bazilikában látható szarkofágot (a fotón) kalózok feltörték és Szent Miklós földi maradványait Bariban helyezték örök nyugalomra. Ugyanis napjainkban régészeti feltárások során a bazilika mozaik padlózata alatt talajradar segítségével megtaláltak egy sírkamrát, melyet a szentéletű püspök nyughelyének gondolnak.
Freskók a Szent Miklós bazilikában.
Szent Miklós hívei a 4. században templomot emeltek a tiszteletére Myrában. A mai Szent Miklós templom a 6. században épült, azonban a keresztény és arab háborúk során megrongálódott. A 11. század végén alakult ki a jelenlegi formája. Az időközben Oroszország védőszentjévé vált Miklós templomát II. Sándor cár 1863-ban megvásárolta és felújíttatta. Azóta orosz hívők ezrei keresik fel évente a kegyhelyet, akik a sírnál imádkoznak, és kisebb ajándékokat visznek a szentnek. Vannak olyan látogatók is, akik kis cetlire írják fel kívánságaikat és az üveglappal védett szarkofághoz csúsztatják be azokat.
Az 1920-as évekig görög lakossága volt Demrének (Myra). 1923-ban aztán a Görögország és Törökország közötti lakosságcsere részeként lakói Görögországba költöztek. A térségben elhagyott görög falvak feltűnően emlékeztetnek erre az exodusra. Az elhagyatott görög házak még mindig láthatók Demrében és Kalkan, Kaş és Kaya régióban, görög szellemvárosokként. A régió ma népszerű a turisták, különösen a keresztény zarándokok között, akik itt Szent Miklós sírját látogatják meg.
A környék megélhetése az idegenforgalom fellendülésének kezdete előtt az 1980-as években főként a mezőgazdaságtól függött, ami ma is fontos. Demre környékén gránátalmát és citrusféléket termesztenek, és mostanában nagy mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget nevelnek az üvegházakban.
Mikulás Demre főterén.
Szent Miklós legendájának egyik változata szerint, amikor a megajándékozott legkisebb lány éppen akkor tette a harisnyáját a kéménybe száradni, amikor Miklós püspök beleejtette ajándékát és az pont a harisnyájába esett. A névtelen jótevőről elterjedt a szóbeszéd, hogy a mindig hóborította Taurus hegységből, maga a "Télapó" volt az ajándékhozó.
Bár számos helyen olvasható az az állítás, hogy korunk klasszikus Mikulásának külsejét (kövérkés, piros ruhás, jókedvű idős apóka) a Coca-Colát gyártó cég találta ki 1931-ben, ez korántsem igaz, bár tény, hogy az említett cégnek is lehetett szerepe abban, hogy Mikulás alakját az említett figurával azonosítjuk manapság.
Bár számos helyen olvasható az az állítás, hogy korunk klasszikus Mikulásának külsejét (kövérkés, piros ruhás, jókedvű idős apóka) a Coca-Colát gyártó cég találta ki 1931-ben, ez korántsem igaz, bár tény, hogy az említett cégnek is lehetett szerepe abban, hogy Mikulás alakját az említett figurával azonosítjuk manapság.
Myra Törökország egyik legérdekesebb és legszebb régészeti feltárása. A sziklafalba vájt sírokat már az antik görögök érkezése előtt a falba vájták a termékeny folyóvölgy ókori lakói - a görögök pedig egy szépen megmaradt színházat hagytak az utókorra.
Ez egy óriási kuriózum! Mégis Törökországot járva az volt az érzésem hogy ezeket az ókori örökségeket nem kezelik helyükön eléggé! Itt Myrában is fontosabb a fóliasátor, a termés, mint ez a csodálatos világszám!
Myra volt az ókori Lycia tartomány hat legfontosabb városának egyike, Xanthos, Patara, Olympos, Pinara és Tlos mellett.
A feltárt leletek alapján biztosra vehető, hogy a város múltja már a görög-római időknél jóval korábbra vezethető vissza, mert a kutatások szerint Myra külső védőfalait az időszámításunk előtti 5. században emelték.
Az időszámításunk előtti 4. században lett Myra Lycia római tartomány fővárosa. A város jelentőségét mutatja, hogy a római idők után is tovább tudott fejlődni, így évszázadokon át a vidék legjelentősebb központja maradt. Myra végső vesztét a muszlim behatolások mellett sorozatos földrengések és áradások okozták. A látogatók e dicső múlt emlékeit kereshetik fel, ha Myrába (Demre) ellátogatnak.
A sírokat sziklába vájták Lükia legnagyobb városa felett. A myrai sziklasírok egyszerre lenyűgözőek és hátborzongatóak.
Úgy vájták ki ezeket a sziklából, hogy csak a bejáratukat faragták ki. A legrégebbi maradványok, melyeket itt tártak fel, kb. i.e. 117-ből származnak.
Úgy vájták ki ezeket a sziklából, hogy csak a bejáratukat faragták ki. A legrégebbi maradványok, melyeket itt tártak fel, kb. i.e. 117-ből származnak.
Közvetlenül a sziklasírok mellett található egy római színház is. 38 sorában 11 ezer néző foglalhatott helyet. A színháznak remek az akusztikája.
A színháznál folyamatos a régészeti feltárás.
2020 JÚNIUSA ÉS OKTÓBERE KÖZÖTT A SZÍNHÁZ EGYES RÉSZEIT TÁRTÁK FEL, AMIKOR EGY MÁSODIK, KISEBB SZÍNHÁZAT TALÁLTAK A RÓMAI MARADVÁNYOK ALATT.
Mint kiderült, a legrégebbi szerkezet a hellenisztikus időszakra, Nagy Sándor halálának pillanatáig nyúlik vissza. A szakemberek a színházban váratlanul szétszórt terrakotta figurákat találtak.
Mintha az ókori Myra lakói támadtak volna fel és érkeztek volna vissza egy időgépen át a jelenbe, napjainkba. A 2100–2200 éves figurák között találtunk halandó férfiakat és nőket, valamint olyan isteni alakokat, mint Artemisz, Héraklész, Aphrodité, Leto és Apolló, de egy nőt és egy gyermeket, egy fiút gyümölccsel, valamint egy lovast és egy nőt is ábrázolnak.
Vissza kell mennem Myrába!!!