Törökországi élmények VI. rész - Ephesus

Továbbra is Ephesusban járunk!

Szűz Mária háza

Nem vagyok hívő keresztény, mégis meg tudom erősíteni, hogy a helyszínen van valami erősen jelenlévő érzelmi töltet...

Kicsit hosszabban beszéljünk a házról és Szűz Máriáról.

Szűz Mária feltételezett háza egy majdnem teljesen újjáépített kápolna, nem messze Ephesus romjaitól. Az apszisban található Mária szobra és egy egyszerű oltár. A kis, középső helyiséget egy konyha foglalta el, az ásatások során szén- és famaradványokat tártak fel. A ház mellett található a Szűz Kútja, a legenda szerint vize csodatévő hatású. A hagyomány szerint Szűz Mária Krisztus halála után i. sz. 37-től i. sz. 48-ig ebben a házban élt. Egyesek szerint Ephesusban is temették el. (A barlangot nem találták meg a mai napig). A ház a római katolikusok, az ortodox keresztények és a muzulmánok számára is fontos zarándokhely. A 20. században a helyet három pápa is meglátogatta!!!

A Biblia alapján a kereszten haldokló Jézus Jánosra bízta Máriát. János Ephesusba költözött, és - bár további nyomok ugyan nincsenek - de feltételezhetően Máriát is magával vitte.

Sok, sok száz évvel később élt egy Anna Katharina Emmerick német apáca, aki látomásaiban a túlvilági információkon túl megjelent Mária Ephesus-i lakhelye is. A látomásokról Clemens Brentano írt egyfajta interjú kötetett, amit többen vitatnak. Szinte bizton állíthatjuk, hogy egyikőjük sem járt a környéken. Ennek ellenére később Julien Gouyet francia pap 1881-ben, a könyv leírásait használva indult keresésre és megtalálni vélte Mária itteni lakhelyét. Később több másik misszió is erre a feltételezésre jutott. Annak ellenére, hogy a Vatikán soha nem erősítette ezt meg, később Emmerick nővért Boldoggá avatták. Sőt a házat több pápa is meglátogatta, ami erősen ráutaló magatartás. 1896-ban XIII. Leó pápa járt itt, majd 1951-ben XII Pius pápa kijelentette, hogy a ház egy szent hely.

Emmerich Anna Katalin, a látnok apáca - többek között - megálmodta, hogy Szűz Mária élete utolsó éveit "Efezustól három órányira" egy házban töltötte. Látomásában részletesen ír Szűz Mária halálának körülményeiről, hogyan tudták meg az apostolok Mária haldokolásának hírét, hogyan halt meg, temették el és támadt fel. A német apáca álmait, látomásait Clemens Brentano jegyezte le, és kiadásra került Szűz Mária élete címmel. A könyv hatására, 1881-ben egy francia pap Julien Gouyet abbé fedezett fel egy Égei-tenger felé néző kis ősi romos kőházat. Felfedezésének a helyi szerzetesek és az izmíri érsekség sem tulajdonított jelentőséget, hiszen a hagyomány szerint Mária Jeruzsálemben halt meg. 1891-ben egy francia kórházban, Izmírben, Maria de Mandat Grancey a Keresztény Szeretet Leányainak főnöknője is elolvasta a könyvet, és rábeszélt egy természettudóst a kutatásra. Henry Jung három társával és a könyvvel a kezében átkutatta a vidéket és egy forrás mellett megtalálták a romot 1891 július 29-én.

Szűz Mária temploma

A templomból csak néhány ion stílusú oszlop és egy restaurált fal maradt meg. A keresztények számára rendkívül fontos templom, mert ez volt az első, amelyet Szűz Máriának szenteltek. A 4. században építették. Háromhajós, 260 méter hosszú épület volt, kör alakú keresztelőkápolnával. I. sz. 431-ben itt tartották meg viharos körülmények között a harmadik ökumenikus zsinatot, amelyen elítélték Nesztóriuszt, Konstantinápoly püspökét (428-431), mivel nem fogadta el Krisztus személyének alapvető egységét. A templom romjait 1967. július 26-án VI. Pál pápa meglátogatta, a látogatás emlékére a falon márványtáblát helyeztek el.

A színház és az Arkadiana út

Ephesus legjobb állapotban megmaradt épülete. Nézőterét egy domboldalba vájva alakították ki egy korábbi görög színház romjain az 1. században. Nézőtere 50 méter átmérőjű, befogadóképessége 24 000 fő. Színpada háromszintes. A félköríves nézőtér tetejét gazdagon díszítették, három oszlopsort alakítottak ki, fülkékkel és szobrokkal. A kereszténység korai éveiben i. sz. 50 körül az egyik komoly összecsapás itt zajlott a keresztények és a pogányok között Pál apostol itteni működése idején. A harcok azután törtek ki, hogy az ezüstművesek fellázították a lakosságot istennőjük, Artemisz védelmében. Az összecsapás után Pál apostolt rövid időre börtönbe zárták, majd tanítványaival együtt elűzték a városból. A színház állapota később nagymértékben leromlott, mert a lakosság az új épületekhez kőbányának használta.

A színháztól a kikötőbe vezető Arkadiana néven ismert út a város legfontosabb útja volt. Teljes hossza 530 méter volt, két oldalát oszlopsor szegélyezte. Éjszakára fáklyákkal világították meg, az esővíz elvezetését bonyolult csatornarendszer biztosította. Az út mellett kétoldalt thermák és sportpályák sorakoztak.

János evangélista temploma

János apostol, János evangélista, katolikus körökben Evangélista Szent János a tizenkét apostol egyike. Az evangélium úgy emlegeti, mint a tanítványt, akit Jézus szeretett. A tanítványok közt a legfiatalabb, és a tizenkettő közül az egyetlen olyan, aki nem vértanúhalált halt. (Jézus reá bízta anyját, Máriát a Golgotán. Erről már korábban tettem említést.)

János evangélista sírja

Néhány kilométerre a romvárostól állt a János evangelista sírja fölé emelt bazilika. A szent sírja a kripta fölött található az apszissal szemben. Keresztelőkápolnája nyolcszög alakú volt, márvánnyal borították, homlokzatát oszlopokkal díszítették.

János evangelista temploma (makett)

 

János evangelista temploma
 

Saul (Pál) 54-ben járt Ephesusban, és meglepődve látta, hogy ott már léteznek keresztények. Megtudta, hogy ezek Keresztelő Szent János keresztségében részesültek. Ezeket Saul (Pál) mind „átkeresztelte” a saját felfogása szerint. (Apostolok cselekedetei: 19:1—6.) Ebben az időben Ephesus az ún. „csoda írások” központja volt, a térítő hatására a lakosság annyi „bűvös könyvet” hordott össze és égetett el, melynek értéke ötvenezer ezüstpénz volt. Már a Kr. u.-i első évszázadban a kereszténység központjává vált a város. Itt van Lukács evangélista is eltemetve. A helyiek felfogása szerint Szent János evangélista is itt élt élete vége felé. Kr. u. 300-ban sírjára emléktábla került, majd az 500-as években Jusztiniánusz bizánci császár hatalmas templomot építtetett a szent tiszteletére, mely ma is áll, és Szent János-bazilika néven ismert.

Isa Bég mecsete

Amikor 1071-ben a Szeldzsukok elfoglalták Ephesust, az ókori metropolis helyett, már csak egy műemlékekben gazdag falvat találhattak. Bizánc 1100-1304 között visszafoglalta. 1304-től ismét szeldzsuk befolyás alá került, ekkor épült az Isa bég nevéhez köthető mecset, karavánszeráj és fürdők, ami viszonylagos felvirágzást hozott.

.. hogy ez milyen hideg lehetett télen! 

Köszönjünk el Ephesustól - Tekrar görüşürüz Ephesus