26 éves vagyok, nem rég költöztem fel Budapestre, és most itt próbálok szerencsét. Testnevelés- számítástechnika tanári szakon végeztem, bár nem tanítok, de a sport kitölti a mindennapjaimat. Rendszeresen eljárok futni, és versenyeken is szoktam indulni, de már nem az első hely a cél, -ami gyerekként még volt, -hanem hogy jobb időt fussak mint korábban.


Természetesen az ilyen versenyeken /utcai futóversenyek...10km, félmaraton, maraton/ a hangulat sem az utolsó, sőőőőt... és az, amikor beérek a célba, szintén egy elmondhatatlan érzés. Az első maratoni futásom, egy igen meghatározó élmény volt! Ajánlom, hogy  1x mindenki próbálja ki! Felejthetetlen érzés.... :-)

A sport mellett fotózom és néha modellkedem is. 

Modellkedéssel kapcsolatban inkább csak visz az ár, néha egész hosszan, néha meg egyáltalán nem... de nem is bánom! :-) Fotózások alkalmával szeretem/szeretném a modellek egy új arcát megmutatni, vagy úgy megmutatni, ahogy eddig még más nem... ez van hogy sikerül, van hogy nem..:-)

Járom a saját utam és néha bele-bele sétálok zsákutcákba, de  úgy érzem mindig időben fordulok vissza, fontosak ezek a zsákutcák az életemben, ilyenkor érnek kudarcok és csalódások, de ezek visznek előrébb és ha ügyes vagyok, tanulok belőlük és csak a hasznomra válhat!

Szeretek nyitott szemmel álmodni, és azokat megvalósítani, bár néha nagyon sok időt, és energiát vesz igénybe, de úgy érzem megéri! Ha meg sem próbálok dolgokat csak veszíthetek, így meg előttem az egész világ! :-)

Körülbelül 6 évvel ezelőtt készült rólam, az első, profi fotós által készített fotó sorozat, és nagyjából utána ezt be is fejeztem:-) Na jó, ez enyhe túlzás, de az utána következő fotósorozatok, leginkább azért készültek, mert fotós ismerősök megkerestek, hogy szívesen fotóznának gyakorlás céljából. Ez nekem is jó lehetőség volt, mert megismertem a kamera mind a két oldalát. A képeket illetően meg eléggé kritikus voltam, ha ők elégedettek voltak, örültem, de nem mindig ...mondhatni ritkán egyezett meg a véleményünk. 

A modellkedés számomra hobbi, oly annyira, hogy castingokra sem járok, ha valaki fotózni szeretne, akkor szívesen dolgozom "bárkivel", de nem célom plakátokon, újságokban, kifutókon szerepelni. Ettől függetlenül volt már szerencsém "megmenteni" egy reklámfilm forgatást, ahol igazából fotósként voltam jelen...

Mindig az épp aktuális sikereknek örülök...

Volt egy pályázat még pár évvel ezelőtt, divat témában, én akkor még leginkább aktot fotóztam, nem tudtam hogy kell divatot fotózni, milyen kritériumai vannak, hogy kell világítani stb. stb. De szeretem a kihívásokat, így gondoltam egy próbát megér! Találtam egy nagyon kedves és szimpatikus modellt, volt egy tökéletes helyszín, a sminkben tesóm segített, a ruhát pedig én találtam ki, minden megvolt, majd az utolsó pillanatban a modell visszamondta és olyan összeget kért volna a fotózásért amin csak pislogtam. A pályázat leadásáig nem sok idő volt, 1-2 nap, ellenben minden le volt szervezve, így úgy döntöttünk hogy akkor én leszek a modell is. Általában ez megvalósítható egy személyben is, de mivel ez most egy "tó" közepén zajlott, nehéz volt kivitelezni.



Így a sminket tesóm még otthon megcsinálta, majd  egy ismerősömmel kocsiba ültünk és kimentünk a helyszínre, előkészítettük a terepet, én magamra tekertem a fóliát, beállítottam a gépet, az ismerősömnek megmutattam melyik gombot kell nyomni, néhány alap információt igyekeztem gyorsan átadni neki, majd bementem a vízbe és onnan instruáltam, hogy mi legyen a képben, milyen szögből, hogy, és mit fotózzon. Az egész fotózást végig csináltuk úgy, hogy én a képeket csak akkor láttam, mikor befejeztük az egészet. Egészen addig csak reménykedtem, hogy az lesz a fotókon, ami az én fejemben is közben megszületett. A fotózás emlékezetes volt, és izgalmasan zajlott, a képeket sikerült időben leadni, majd pár nap múlva jött egy elismerő levél a pályázat kiírójától, pedig ő csak a végeredményt látta...:-)

Emellett még volt, egy elég nagy példányszámban eladott fotós könyvben megjelent 10-nél több képem, aminek azért is örültem, mert a fotózást autodidakta módon sajátítottam el annak idején, és pont ennek a könyvnek egy korábbi részéből.

Strammer Zsaklin fényképei modellekről

Nincs kedvenc, több olyan fotós van, akinek szeretem egy-egy sorozatát, szeretem a látásmódját, szeretem azt, ahogyan üzeneteket ad át, közvetít, vagy épp mesél a kép nézőinek a fotói által... több oldalas listát lehetne írni, és hogy kivel kezdeném ezt a listát, az csupán a hangulatomtól függ...

  

A napjaim eléggé változatosan zajlanak, minden nap egy új lehetőség!

Ha rossz kedvű vagyok, akkor megkeresem az okát, hogy mitől, majd igyekszem azt megoldani, tenni ellene! De ha csak úgy egyszerűen nincs jó kedvem, akkor csinálok valami fincsi kaját, elmegyek futni, lefoglalom magam valamivel, olvasgatok, barátokkal találkozom, vagy egyszerűen csak magammal foglalkozom.

 

Hűűű hát nekem csak kedvenc van! Bármit megeszek, a leveseket, tésztákat, halakat nagyon szeretem! Nyáron a laza könnyed ételeket, nagyon sok gyümölcsöt és zöldséget eszem, azokat is leginkább nyersen! A konyhatündér szerepet szeretem, imádok a konyhában sütni- főzni, de leginkább kísérletezgetni, és spontán összedobni valami finomat.  

 

Nyugodt- mély alvás, sport a friss levegőn, sok folyadék- víz, sok friss gyümölcs és zöldség, és a lehető legkevesebb idő a számítógép előtt!

Karbantartás ügyileg azt hiszem szerencsésnek mondhatom magam, minimális sport is meglátszik rajtam, és mivel ez az életem, nem is nagyon esik nehezemre!

Terveim, álmaim azok vannak... :-) Egy újabb cél megvalósítása, újabb kihívások keresése...

Szeretnék a fotózással komolyabban foglalkozni, szeretnék még ezen, és más területen is rengeteget tanulni, tapasztalni! Olyan képeket készíteni, amin a néző percekig elmereng, és amivel a megrendelőim, modelljeim is elégedettek!

 

Csillagjegy: vízöntő

Étel: palacsinta

Ital: limonádé

Illat: Anna SUI

Színek: élénk színek kavalkádja.... kiwi zöld, citromsárga

Hobbi: kirándulás

Állat: kelet-ázsiai selyemtyúk :-)

Virág: fehér tulipán

Autó: 4kereke legyen...

Sport: extrém + labda nélküliek...

Könyv: Marc Levy: Ha igaz volna... 10-11 fejezet, szenzációs!

Zene: hangulat függő, de leginkább a természetet szeretem hallgatni 

Ami fontos: őszinteség

Ami kiborít: hogy hazudnak az emberek, de saját maguknak is!

Köszönjük a beszélgetést, és nagyon sok sikert kívánunk az életben.

Én is nagyon köszönöm a lehetőséget!